Orbán megvágja a dolgozók jogait

Megdöbbentő mértékben kívánja visszavágni a munkavállalók jogait a kormány. Elsőként a brüsszeli döntéshozók értesülhettek a kormányzat ilyen irányú terveiről is: a dolgozókra nézve kedvezőtlenebb szabadság-, és túlóraszabályokról, s sok egyébről. Az Orbán-kormány Gyurcsányék egy ideiglenes szabályát is véglegesíti.

Szűcs Erika, a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere által elfogadtatott ideiglenes szabályt véglegesíti majd az Orbán-kormány – derült ki a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból.

A munka törvénykönyvébe beemelt módosítás (amelynek hatálya idén december 31-ével lejárna) lényege, hogy ha a teljes munkaidejű dolgozónak lecsökkentették a munkaidejét (mondjuk mert a válság miatt visszaestek a megrendelések), annak – hogy kezdenek ismét fölfutni a megrendelések - a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik azt. A munkaadónak mégiscsak annyit kell fizetnie, mintha a munkavállaló heti 40 órát dolgozna.

Ezt a lehetőséget tenné véglegessé az Orbán-kormány. (A jelenlegi szabályozás progresszív eleme, hogy a megemelt munkaidőben dolgozók felmondási védelem alatt állnak – nem tudni még, vajon ez a jogszabályrész is megmarad-e. Az sem világos, hogy a véglegesített szabály továbbra is csak azokra vonatkozik-e majd, akik korábban csökkentett munkaidőben dolgoztak.)

Kedvezőtlen a munkavállalóknak

Sokakat érint majd a szabadsággal kapcsolatos szabályok a munkavállalókra nézve kedvezőtlen megváltozása. A kormány tervei szerint kettőnél több részletben is kiadhatja a munkaadó a szabadságot, ha gazdasági érdekei miatt így látja jónak. Ez szembe megy a szabadság alapvető céljával, amely a dolgozók testi-lelki regenerálódását célozza, amire nyilvánvalóan egy hosszabb, többhetes időszak nyújthat lehetőséget – s nem ekkor-akkor kiadott 2-3 nap. Másrészről természetesen elmondható, hogy az új szabályozás a munkaadóknak kedvezőbb lehetőségeket biztosít a munka hatékony megszervezésére.

Számos munkavállaló érzi majd valószínűleg hátrányosnak azt is, hogy a túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben (az már más kérdés, hogy a gyakorlatban kevés helyen fizették ki a túlórákat – ők hamarosan törvénysértőkből jogkövetőkké léphetnek elő).

Hosszabb próbaidő lesz lehetséges

Valószínűleg a próbaidő 3-ról 6 hónapra emelésének kiötlésekor sem elsősorban a munkavállalói érdekek lebegtek a politikai döntéshozók előtt. Mint ahogy talán azon gondolat megszületésekor sem, hogy egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetésnélkülin” otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult.

Hogy a munkába visszatérő kismama szabadsága részben megváltható, ha a kismama is akarja, az már munkavállalói szempontból is pozitívan értékelhető, hiszen végül is nem szerencsés, ha a dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti. A kismamának a munkába visszatérést 30-60 napra előre kell majd jelezni a munkaadójának.

A kormány feltehetően csak ízelítők kívánt nyújtani Brüsszelnek az új munka törvénykönyvéből, előbb-utóbb vélhetően további részletek derülnek majd ki.

a véglegesíteni kívánt "válságparagrafus"

117/C. § (1) Ha a 117/B. § (2) bekezdés alapján rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint a munkaidő mértékének 2011. december 31-ig tartó felemeléséről.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén a munkaidő mértéke a 117/B. § (1) bekezdése szerinti teljes munkaidő és az (1) bekezdés szerinti rövidebb teljes munkaidő mértéke - legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra számított - különbözetének figyelembevételével emelhető meg oly módon, hogy a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg.
(3) A munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás, illetőleg tájékoztatás jogellenes.
(5) A munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak alapján az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.

Forrás: fn.hu

Lőttek az álláskeresési segélynek

Cikk küldése

Adja meg az alábbi adatokat és küldje el ezt a cikket ismerőseinek!

Feladó neve:

Feladó e-mail címe:

Címzett e-mail címe:

Megjegyzés:

Elküld

Mégsem

Eltörlik az álláskeresési segélyt, s ezzel 27,2 milliárd forintot spórol meg a költségvetés jövőre. Ezzel az álláskeresőket hatékonyabb és intenzívebb keresésre ösztönzik – vélekedik a kormány.

2012-ben már nem lesz álláskeresési segély – derül ki a kormány angol nyelven nyilvánosság elé tárt konvergenciaprogramjából. Ez 27,2 milliárd forint megtakarítást jelent jövőre a kormányzat számításai szerint. A kormányzat ezzel egyúttal az álláskeresőket hatékonyabb és intenzívebb keresésre ösztönzi - legalábbis a kormány szerint.

Az álláskeresési segély a minimálbér 40 százaléka, idén 31200 forint. Az álláskeresési segély alapesetben annak jár, aki az álláskeresési támogatást legalább 6 hónapig igénybe vette, s már nem jogosult rá (ez utóbbi maximális időtartamát faragja le a kormány 3 hónapra). Az álláskeresési segély ezen kedvezményezettjeire utal a konvergenciaprogram szövege.

Álláskeresési segély a jelenlegi szabályok szerint adható még azoknak, akik eleve nem is jogosultak az álláskeresési támogatásra, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap jogosító idővel rendelkezik. Továbbá jár még egy elég jól körülhatárolt csoportnak: azon álláskeresőknek, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételek: legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, ráadásul rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

Elvileg – a konvergenciaprogram szövege alapján – az utóbbi két csoportnak megmaradhatna az álláskeresési segély. Ez persze a megtakarítani kívánt összeg (27,2 milliárd forint), és a kormány egyéb terveinek ismeretében nem túl valószínű.

 

Forrás: fn.hu

12 pofon a dolgozóknak a kormánytól

Cikk küldése

Adja meg az alábbi adatokat és küldje el ezt a cikket ismerőseinek!

Feladó neve:

Feladó e-mail címe:

Címzett e-mail címe:

Megjegyzés:

Elküld

Mégsem

Összegyűjtöttük azokat a kormány által tervezett intézkedéseket – a Nemzetgazdasági Minisztérium bürokráciacsökkentő programjából, illetve a konvergencia programból – amelyek majd (túlnyomó többségükben hátrányosan) közvetlenül érintik a munkavállalók jogait.

1. Nem kell indokolni a kirúgást

A tervek szerint a jövőben a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehetnék fel és bocsáthatnák el a dolgozóikat. Az a korábbi követelmény, hogy rendes felmondás során a munkaadónak indokolni kell a döntését, megszűnik. Ezt azzal magyarázzák, hogy a felmondás indoklása a vállalkozásoktól „komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges” – fogalmaztak a tervekben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint így 16 milliárdot takaríthatnak meg évente a vállalkozások.

2. Kevesebb baleset lenne „munkabaleset”

Az intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön az „ésszerűtlen esetekben” a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez. A jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a munkabaleset olyan baleset, amely „a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül” – magyarázta meg a fogalmat dr. Hargittay Szabolcs munkajogász a Profession.hu-nak. Munkabaleset lehet például, ha valakit közlekedési baleset ér a munkájával kapcsolatos utazás során, de az is, ha a szervezett üzemi étkeztetés közben, vagy a munkahelyi öltözőben a tisztálkodáskor sérül meg az alkalmazott. A munkabaleset fogalmának szűkítésével minisztérium 2 milliárd forintot szeretne megspórolni a vállalkozásoknak.

3. Nem lenne kötelező az üzemi tanács létrehozása

A törvény ma még előírja: ha foglalkoztatottak létszáma meghaladja 50 főt, üzemi tanácsot kell választani. Az NGM intézkedésével ez a kötelezettség megszűnne. A kötelező jelleg amúgy eléggé gyenge lábakon áll, mert a jelenlegi munka törvénykönyve nem szankcionálja az üzemi tanács hiányát, az alkalmazottak belátására van bízva, hogy létrehozzák-e a saját érdekükben, vagy sem.
A minisztérium indoklása szerint azért van szükség a „kötelezettség” megszüntetésére, mert az üzemi tanács „a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség” – írják. Az intézkedés nyomán 80-100 millió forint „bevételre” számít az állam a válallkozásoknál.

4. A munkaidő nyilvántartása rugalmasabbá válna

A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett – véli az NGM. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatással sok vállalat minimálisra csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 órában is behívható a munkavállaló.

5. Másképp megállapított (vélhetően kisebb) bérpótlékok

Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot.

6. Másképp megállapított – vélhetően kevesebb – végkielégítés

Új szabályokat hoznának a végkielégítésekre.

7. Felmondási idő

Csökkentenék a felmondási időt.

8. Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet

Bevezetnék az 5,5 munkanapos munkahetet a folyamatos üzemű vállalkozásoknál. Alighanem arról van szó, amit a kormány a konvergenciaprogramban beígért Brüsszelnek: véglegesítik a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere, Szűcs Erika által elfogadtatott ideiglenes szabályt. Ami arról szólt, hogy ha a nyolcórás dolgozónak – például a válságban a megrendelések visszaesése miatt – lecsökkentették a munkaidejét, akkor a gazdaság éledezése, és a megnövekedett munkamennyiség miatt most a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fizetését is növelik: a munkaadónak csak annyit kell fizetnie, mintha a dolgozó heti 40 órát dolgozna.

9. Képesítési követelmények csökkentése

Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat, ugyanis az NGM úgy véli, hogy néhol feleslegesek a képesítési követelmények. Az intézkedéssel a szakképzetlen embereknek akarnak lehetőséget biztosítani az elhelyezkedéshez, de nem utolsó szempont az sem, hogy a vállalkozók ezzel „olcsóbb” munkaerőhöz jutnak: minimálbérért, 78 ezerért dolgoztathatják azokat az embereket, akiknek korábban a garantált bérminimumot (94 ezer forint) kellett adniuk. Ez utóbbit ugyanis csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetni. A minisztérium szerint az intézkedés 1 százalékos foglalkoztatásjavulást, 100 ezer új, legális munkahelyet teremtene.

10. Elaprózzák a szabadságot

A jelenlegi szabály szerint a szabadságunknak csak a negyedével rendelkezünk mi, a többinek a kiadásáról a munkaadó dönt, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A jövőben ezeket a „pihenőnapokat” kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak. Munkapszichológusok szerint évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég. Éppen ezért nem lehet évről évre tologatni a szabadságokat, hanem a cég köteles az esedékesség évében kiadni.

11. Túlóráért nem pénz, hanem szabadnap járhat

A túlórákat ezentúl nem lesz kötelező kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidőben. A munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén bérpótlék jár, azaz 50 százalékkal magasabb órabér. Abban az esetben pedig, ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a fizetés dupláját kellene kapnia a munkavállalónak.

12. Tovább tart majd a próbaidő

A próbaidő jelenleg maximum 3 hónap a versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év. Ezt az időszakot a teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék. A munkajog szerint a próbaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal és indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A cégek maximálisan kihasználják a próbaidőt olyan pozíciókban is, ahol ez indokolatlan lenne, sőt gyakori, hogy a három hónapos próbaidőt is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik el – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik tanulmánya hazánkról.

+1. Kevesebb szabadságot kapnak a kismamák, de pénzre válthatják

Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetés nélküli szabadságon” otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult. A munkába visszatérő kismama szabadságát viszont – a korábbi rendszerrel szemben – részben pénzre válthatják, kifizethetik a dolgozónak, ha szeretné. Ez munkavállalói szempontból pozitív intézkedés lehet, hiszen nem szerencsés, ha az újra dolgozni kezdő anyuka az őt megillető felmondási védelmi időt szabadságon tölti. Korábban a visszatérési szándékról illett körülbelül 2 hónappal a munkába állás előtt írásban értesíteni a munkaadót. Ezt az időtartamot is „leszabályozzák”: kötelezően 30-60 nappal korábban szólnia kell majd a munkáltatónak, ha újra dolgozni szeretne a kismama.

Forrás: fn.hu